|
Kedves Gyerekek! Kedves Hallgatók! Kedves Barátaink!
Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy a 2011. szeptember 30-án Magyarország több városában egyszerre zajló és tömegesen végzett kémiai kísérletnek mi a lényege, és miként fogjuk azt egyszerűen és ügyesen végrehajtani.
Keményítő kimutatása jóddal (vagy jód kimutatása keményítővel)
Először bemutatjuk a folyamatban részt vevő anyagokat:
1. Keményítő
Fehér porszerű anyag, a szénhidrátok közé tartozik. Ujjaink közé véve belőle egy keveset, azt tapasztaljuk, hogy jellegzetesen síkos tapintású. Hideg vízben nem oldódik, de melegítve, főzve már igen. A növények életműködéseik során állítják elő szőlőcukorból, és elsősorban magjaikban, gumóikban raktározzák. Élelmiszereink közül sok keményítőt tartalmaz a liszt, kenyér, tésztafélék, burgonya, kukorica, rizs stb. A háztartási keményítőt ételeink sűrítéséhez használhatjuk fel.
2. Jód
Szürke, kristályos anyag, az ún. halogének közé tartozik. Vízben ez sem oldódik jól, de egy kis trükkel mégis elkészíthető vizes oldata. (Az oldás nem desztillált vízben történik, hanem kálium-jodid vizes oldatában.) Az oldat sárgásbarna színű, hígítva inkább már csak sárga. Jódoldattal a hétköznapi életben mint jódtinktúrával találkozunk. Ez alkoholos oldat és a bőr fertőtlenítésére használják. A közismert Betadine készítmények is a jódnak köszönhetik fertőtlenítő hatásukat.
Mi történik ha a keményítő és a jód találkozik?
Jellegzetes színváltozás következik be. A két anyag együtt, attól függően, hogy mennyire voltak tömények az oldatok, a sötétkéktől (feketétől), liláskékig, világoskékig többféle színárnyalatot mutathat.
Hol találkozhatunk ezzel a jelenséggel?
Elsősorban az iskolában, ott ez egy közkedvelt kísérlet, a tananyag részét képezi.
Gyakorlati jelentősége is van azonban. Az alma érettségi állapotának meghatározására is használják, hiszen minél érettebb a gyümölcs, annál kevesebb benne a keményítő, vagyis ha jódoldatot cseppentünk a vágási felületére, az már kevésbé fog annyira megkékülni, mint éretlen állapotában. A keményítővel „feljavított” tejföl (és készítője) is lebuktatható, hiszen a tejfölnek rendes körülmények között nem alkotórésze a keményítő.
Mi okozza a színváltozást?
A keményítő részecskéi spirális alakot vesznek fel. A spirál belsejébe a jód részecskéi (a képen lila színnel) pont beférnek. Így azonban a vizes oldattól eltérő környezetbe kerülnek és kapcsolatba lépnek a keményítőspirállal. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy a rendszer energiája megváltozzék, ez pedig színváltozást von maga után.
Így végezzük el a kísérletet szeptember 30-án!
A szokásos megvalósítás (kémcsőkísérlet) helyett most a keményítő egy szűrőpapír közepén lesz, de egyelőre nem látható. (A szűrőpapír jobb felső sarkában lévő számnak egyeznie kell a jelenléti íven a nevünk melletti számmal. A jelenléti ív aláírásával egy időben írjuk alá a szűrőpapírt is, annak alsó szegélyén.) Egyik kezünkben egy kis kupakos, műanyag edénykében lesz 4-5 cseppnyi sárga színű jódoldat (másik kezünkben a papírt tartjuk).
Amikor a programvezető felszólítást ad, hogy készüljünk fel, mert közeledik 14 óra 00 perc, akkor fogjuk a markunkba és tartsuk függőlegesen az edénykét, majd a hüvelykujjunk körmével pattintsuk fel a kupakot.
Ebben az állapotban várjunk a jelre vagy végezzük közösen visszaszámlálást!
A visszaszámlálás végére tartsuk vízszintesen a papírt, majd a jódoldatot öntsük a papír közepére. Lehetőleg ne tévesszük el a középpontot, mert a papírnak csak arra a részére juttattunk keményítőt. Valószínűleg a műanyag edénykéből nem fog kifolyni egykönnyen a jódoldat, ezért az alját egy kicsit meg kell kocogtatni vagy egyetlen határozott mozdulattal megrázni.
Ha megjelent a lilás folt, akkor elmondhatjuk, hogy sikerrel jártunk!
A fényképezkedést követően nincsen más teendőnk, mint a szűrőpapírunkat leadni és abban bizakodni, hogy néhány ezer társunk ezekben a percekben szintén ugyanilyen ügyes volt!
|
